Az 1930-as években a kor kultúrpolitika általános elvei mind az iskolai mind pedig az iskolán kívüli népművelésben érvényesültek. Éppen ezért vetődött föl Pátyon is a kultúrház építésének az igénye. Felekezeti megosztás szerint építették meg ezeket az épületeket.
Jelenleg márványtábla őrzi az 1943-ban befejezett református épület építtetőinek, támogatóinak névsorát. Ez az épület ma is a község Művelődési Háza.
1944 őszéig – mikor is katonákat szállásoltak el benne – a Kultúrházat rendeltetésének megfelelő célokra használták.
Az 1945-ös történelmi események és az azt követő időszak az egész ország, így a község életét is meghatározta. Előadások, tanfolyamok szerveződtek, egyesületek, szövetségek, körök, műkedvelő művészeti csoportok alakultak.
A tanácsrendszer bevezetése után az 1950-es évek körül magtárnak is használták.
1955-ben szükségessé vált az épület felújítása a kor követelménye és igénye szerint. Kibővült az épület az öltözők hozzáépítésével. A megnyitó ünnepségen neves fővárosi művészek léptek föl. Folyamatosan rendeztek „Tarka-estek”-et, ahol a helyi amatőr színjátszó és tánccsoport lépett fel. Az eltelt időszak mozgalmas, sokszínű, tevékeny korszak volt, amelyben a lakosság élt az új életforma lehetőségével. Az emberek nyitottá váltak a közéleti események befogadására és maguk is tevékeny formálói lehettek.
A bálozás, a mulatozás nemcsak a kultúrházban folyt. Az év minden szakában, de főleg vasárnap délután hangos volt a Pincehegy. Itt jöttek össze a baráti társaságok játékra, vidám beszélgetésre, szórakozásra.
Előadások, rendezvények, tanfolyamok szervezésével, rendezésével igyekszik kielégíteni a településen élők művelődési és szórakozási igényeit.
A rendszerváltás új korszakot nyitott a Művelődési Ház történetében. A szocialista demokráciát valóságos polgári demokrácia váltotta fel a politika, a gazdaság és a kultúra, a művelődés területén is. Kimondhatóvá vált, hogy a kultúra árú és sajátos helyet, értéket képvisel világunkban. Ennek szellemében szerveződtek, szerveződnek a szabadidő kulturált eltöltését biztosító programok, alakulnak alkotó művészeti csoportok, körök, klubok, egyesületek – melyben a településen élők szinte minden rétege képviselteti magát.
Az intézmény alapfeladatának tekinti a település különböző életkorú, érték és érdekrendszerű közösségek támogatását, az újabbak életre hívását.
A Művelődési Ház ma már a helyi nyilvánosság színtereként funkcionál, igyekszik megfelelni a helyi civil társadalom kulturális szükségleteinek, hagyományainak a kialakult tradícióinak, ezért programjai is ezt a célt tükrözi.
Iskolai, óvodai, felekezeti rendezvényei, koncertjei, színházi előadásai, báljai, társas összejövetelei, kézműves foglalkozásai, könyvbemutatói, egyrészt a működő csoportok igényeit elégíti ki, másrészt alkalmi rendezvényeivel meghatározó módon alakítja a község kulturális életét.