Páty község legjellegzetesebb házai a régi egyutcás falu egymással szemben álló épületsorai voltak.
Ma ezek az épületek a Kossuth Lajos utca mentén találhatók. A régi, még a mai kornak nem átalakított épületek is csak hellyel, közzel tartalmaznak már csak a népi építészet stílusjegyeit. De ha régebbi és az újabb átalakítások, modernizálások mögé tudunk nézni, nagyon hamar megtaláljuk a falu jellegzetes, még megmaradt építészeti stílusjegyeit, fő jellemzőit. Ilyen épületet találunk a Kossuth Lajos u 36.sz. alatt is.
Az épület első ránézésre egy 1960-as évekbeli átalakítás nyomait tükrözi, de a múltja sokkal távolabbra helyezendő. Az épület megtalálható az első-második osztrák katonai felmérések térképein, de pontosabban látható az 1800-as évek kataszteri nyilvántartásában is. Ilyen legkorábbi térkép pld. egy 1865-ös térkép, ahol az épület megléte pontosan dokumentálva van a 192, és a 197. sorszámmal.
Akkoriban a házak nem illeszkedtek egymással pontosan az utcafronthoz, a telkek keskenyek, az elaprózódások miatt, két ház közt szinte csak a szekér fért el a nagykapuval, jobb esetben egy díszesebb kőoszlopos kiskapuval ellátva.
A házak zöme hosszú ház volt, a szóban forgó épület zömmel kőből és téglából épült, de található benne vályogtégla is. Az épület nyeregtetős, valószínűleg az 1950-60-es években kapott palaborítást, padlásszellőzőkkel egyetemben, addig a jellemző a nádtető volt. Az épület fagerendás, deszkázott mennyezettel rendelkezik, oldalfalai meszeltek voltak kívül-belül. A szocreál elegancia megkívánta homlokzati és az épület hátsó oldali vörös murvaszínezés, valószínűleg a tartósságot akarta jellemezni. Ugyancsak erre az időre datálható az utca homlokzati nyílászáró kicserélése un.” gerébtokozatú”, háromszárnyú, redőnyös ablakra. A homlokzati oldalon kőciklop lábazat található, mely az épület teljes szélességében végig vonul. Talán a legnagyobb stílustalanítás ez után következett be, amikor az épület udvari oldala mentén húzódó tornác egy részének beépítése dísztéglás falazással, és kétszárnyú nagyméretű ablakok, mindegy veranda megoldással talán a teret belülről komfortossá tette, viszont az épület elvesztette teljesen a stílusjegyeit. A több mint 15m hosszú épület végében, a régi időkben egy hasonló méretű istálló és pajta volt elhelyezve, párhuzamosan a szomszéd telek és épület mellett, mely az 1900-as évek második felében lebontásra kerültek. Az udvari kút megmaradt, a magas talajvízállások miatt, csak öntözésre használható víz található benne.
